WP1 Know-how- és tapasztalat-csere stratégiai partnerségek (beleértve a kétoldalú kapcsolatokat) kialakítása az Európai Közösség kiemelkedően eredményes kutatói csoportjaival.

Koordinátor: Dr. Barnabás Beáta

E feladatcsoport keretein belül a következő intézményekkel tervezünk együttműködés bővítést és fejlesztést:

1.1.Feladat. Biochemistry and Physiology Department, Rothamsted Research, Harpenden, Egyesült Királyság
Együttműködés az MTA MgKI Kalászos Gabona Rezisztencia Nemesítési Osztály és a Biochemistry and Physiology Department, Rothamsted Research, Harpenden, Egyesült Királyság között.
Jóllehet maga az MTA MGKI is elkötelezetten kutatja a változó éghajlati viszonyok növényekre gyakorolt hatását, a partner intézet nagy tapasztalata és tudományos háttere, melynek profilja a genetikai, biokémiai, sejt biológiai és talajtani kutatásokon át egészen az ökoszisztémával és tájgazdálkodással kapcsolatos vizsgálatokig terjed, hozzásegíti az IACR-Rothamsted-et meglátogató fiatal kutatókat, hogy megismerjék az új kísérleti módszereket, eszközöket és berendezéseket, továbbá a Martonvásáron még nem vizsgált új kutatási területeket. Hazatérésüket követően a globális klímaváltozás hatásaival kapcsolatosan szerzett tapasztalataikat szélesebb körű kutatásokban hasznosíthatják, a biokémiai és fiziológiai paraméterek meghatározásánál, alkalmazva az újonnan megismert és elsajátított vizsgálati módszereket.

1.2. Feladat. Department for Agrobiotechnology, IFA-Tulln, Institute for Biotechnology in Plant Production, University of Natural Resources and Applied Life Sciences, Bécs, Ausztria
Együttműködés az MTA MGKI Kalászos Gabona Rezisztencia Nemesítési Osztály és a Department for Agrobiotechnology, IFA-Tulln, Institute for Biotechnology in Plant Production,University of Natural Resources and Applied Life Sciences , Bécs, Ausztria között.
A két intézet már korábban is együttműködött a fuzárium rezisztencia kutatás területén. Egy kezdő kutató hosszabb ideig tartó kiküldése elősegítené a meglévő együttműködés kiterjesztését más kutatási területekre is. A Tullnban szerzett tapasztalatokat fel lehetne használni a növényi patogének rassz-összetételében és virulenciájában történő, – a várható éghajlati változások okozta – módosulások vizsgálatában, ami elősegítené Martonvásár még inkább versenyképessé tételét.

1.3. Feladat. Institut für Pflanzengenetik und Kulturpflanzenforschung, IPK-Gatersleben, Németország
Együttműködés az MTA MGKI Genetika és Növényélettani Osztály és az Institut für Pflanzengenetik und Kulturpflanzenforschung, IPK-Gatersleben, Németország között
A 2002-ben indult közös kutatási programok keretében a búza nehézfém-, szárazság- és fagytűrésével kapcsolatos fiziológiai és molekuláris genetikai kutatásokat végzünk. A jelen pályázat kapcsán egy fiatal martonvásári kutató kiküldését és két fiatal német kutató fogadását tervezzük stresszbiológiai vizsgálatok folytatása céljából. Az IPK-Gatersleben-ben folytatott fiziológia és molekuláris genetikai kutatások a búza szárazságtűréséről hozzájárulnak a martonvásári kutatási profil kiszélesítéséhez.

1.4. Feladat. Mezőgazdasági Kar, Babes Bolyai Egyetem, Románia
1.5. Feladat. Sapientia Egyetem, Románia
1.6. Feladat. Agrártudományi Egyetem, Nyitra, Szlovákia
Az Alkalmazott Genomikai Osztály a régió meghatározó laboratóriumaival, kutatóintézeteivel és egyetemi tanszékeivel már kiépített kapcsolatait tovább kívánja erősíteni, így többek között a nyitrai Agrártudományi Egyetem, a Sapientia Egyetem és a Babes Bolyai Egyetem Mezőgazdasági Karával. Ezen intézmények fiatal munkatársait 1-2 hónapos tanulmányút keretében szeretnénk bevonni a martonvásári kutatási programokba a martonvásári fiatal kollégák pedig tanulmányutakat folytatnának, erősítve a regionális hálózat kialakítását, lehetőséget biztosítva ezzel az FP7 projektekben történő együttes részvételre.

1.7. Feladat. Department of Biochemistry and Molecular and Cellular Biology of Plants, Zaidin Experimental Station, SCIC-Granada, Spanyolország
A két kutatócsoport 10 éve végez közös kutatómunkát azzal kapcsolatban, hogy miként befolyásolja a környezeti stressz az in vitro mikrospóra fejlődést és a növényi szaporodást. Mindkét fél kutatja azt az in situ hibridizációs eljárást, mely elengedhetetlenül szükséges a növények abiotikus stresszválaszában szerepet játszó gének kimutatásához. Mindkettőjüket érdekli továbbá az immunogold jelölési módszerek elsajátítása, illetve adaptációja az egyes gabonafajokra. A tapasztalt kutatók további cseréje szükséges a módszertani fejlesztések biztosításához.
A spanyol partnernek a reproduktív folyamatok ultrastrukturális vizsgálata területén szerzet sokéves kutatási tapasztalata hatékonyan segítené az elektronmikroszkópos technikák szélesebb körű alkalmazását a martonvásári intézetben az éghajlati változékonyság élő szövetekre gyakorolt hatásának vizsgálatára.

1.8. Feladat. Department of Biomolecular Sciences and Biotechnology, University of Milan, Olaszország
Együttműködés a Kukoricanemesítési Osztály és a Department of Biomolecular Sciences and Biotechnology, University of Milan, Olaszország között.
Az abiotikus és biotikus stressz tényezőkre toleráns kukorica hibridek nemesítése szükségessé teszi a nemesítési alapanyagoknak a szárazság és a megemelkedett UV-B sugárzás negatív hatásaival szembeni tűrőképességének a tesztelését. Az éghajlati változás hatását tanulmányozzák mind Magyarországon, mind Chileben, hogy megfigyeljék az egyes genotípusok viselkedését két eltérő környezetben, más ökológiai viszonyok között. Az olasz fél kutatja továbbá a szárazság stresszel szemben toleráns növények genetikai felépítését, hogy mi módon lehet azt szabályozni, valamint milyen molekuláris eszközöket lehet kifejleszteni annak érdekében, hogy a kukorica szárazságtűrésre történő nemesítése hatékonyabb legyen.

1.9. Feladat. Agriculture and the Environment Division, Rothamsted research, Harpenden, Egyesült Királyság
Együttműködés a Növénytermesztési Osztály és az Environment Division, Rothamsted Research, Harpenden, Egyesült Királyság között
A talaj organikus C tartalmát - amely nemcsak a talaj minőségére van hatással, hanem lényeges szerepet játszik a globális szénciklusban is és ez által kihat az éghajlati változásokra is - a növénytermesztési és talajművelési eljárások befolyásolják. A tápanyagok megfelelő mennyiségben és a szükséges időben történő kijuttatása a növényekhez elengedhetetlenül fontos a gazdaságos és fenntartható mezőgazdasághoz. Számos megközelítést alkalmaznak Rothamstedben a talaj C dinamikájának a tanulmányozására. A Tápanyag Dinamika Program a tápanyag útját befolyásoló folyamatokra összpontosít.
Új módszereket fejlesztettek ki a mikrobiális élőlények talajban betöltött szerepének vizsgálatára és annak jobb megértésére, valamint arra, hogy ezen folyamatokat miként befolyásolja az emberi tevékenység. A fiatal kutatók cseréje, az új módszerek elsajátítása hasznos lehet az MTA MGKI-nek.

Honlapmodernizálás és Honlap felügyelet : dynamicLINE